A Kossuth-díj Magyarország legnagyobb presztízsű állami elismerése, melyet kivételes kulturális és művészeti teljesítmények elismerésére alapítottak. A művészet világában annyira fontos, mint például a magyar casino online számára az EGR Awards. Az elnevezése Lajos Kossuth, a 19. századi magyar szabadságharc és forradalom kiemelkedő alakja után kapta. Az elismerést először 1948-ban adták át, és azóta évente, március 15-én, a magyar szabadságharc évfordulóján kerül sor az ünnepélyes díjátadóra.
A díj odaítélése nem csupán a művészek és alkotók szakmai elismerését jelenti, hanem egyben a magyar kultúra és hagyományok ápolásának és fejlesztésének elkötelezettségét is tükrözi. A Kossuth-díj nemzetközi szinten is elismert, mivel gyakran jelölik azokat a művészeket, akik nemcsak hazájukban, hanem világszerte is jelentős hatást gyakoroltak a kultúrára és művészetre.
2024-ben a Kossuth-díj ünnepélyes átadása különleges eseménynek ígérkezett. A díjat a Parlament kupolacsarnokában osztották ki, ahonnan körülbelül 4 km távolságra van a casino Budapest.
Ez az év különleges lett mind azoknak, akik a magyar művészet és kultúra szerelmesei, hiszen olyan alkotókat ismernek el, akik a korábbi évekhez hasonlóan rendkívüli tehetséggel és elkötelezettséggel járultak hozzá a magyar kultúra gazdagításához. Az esemény nemcsak a díjazottaknak szól, hanem minden magyar állampolgárnak, aki büszke a nemzeti örökségre és annak kortárs megnyilvánulásaira.
Kossuth-díj rövid története
A Kossuth-díj, amelyet először az 1848-as forradalom századik évfordulóján, 1948. március 14-én adtak át, Magyarország legkiválóbb tudósai, művészei, ipari és mezőgazdasági dolgozói között került elosztásra, mint az ország újjáépítéséhez való hozzájárulásuk elismerése. Eredetileg széles körben osztották, de 1965 óta kizárólag a művészet és kultúra területén kiemelkedő személyek kapják meg ezt az elismerést, először április 4-én, majd 1966-tól háromévente. 1990 óta azonban évente adják át a díjat.
A Kossuth-díj odaítélésére a kormány egy bizottság javaslata alapján tesz javaslatot, a díjakat pedig március 15-én a köztársasági elnök adja át. Amennyiben valaki méltatlanná válik a kitüntetésre, a címet a kormány javaslatára a köztársasági elnök visszavonhatja.
Az első díjazottak között olyan neves személyiségek voltak, mint Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, Déry Tibor és Füst Milán írók, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus. Posztumusz díjazottak között megtaláljuk Bartók Béla zeneszerzőt, Derkovits Gyula festőt és József Attila költőt.
A díjnak eredetileg két, 1951-től három, majd a nagydíj bevezetése után 1953-tól négy fokozata volt. 1977 óta két kategóriában ítélik oda: a nagydíj és a díj kategóriáiban. Nagydíjasok között találjuk többek között Kodály Zoltánt, Riesz Frigyest, Lukács Györgyöt, Lyka Károlyt, és a rendszerváltozás után Nemeskürty Istvánt, Csoóri Sándort, Jókai Annát, Makkai Ádámot, Kallós Zoltánt, Sára Sándort, Törőcsik Marit és Mécs Károlyt.
A díjazottak 1991 óta egy emlékszobrot is kapnak, amely Kossuth Lajos alakját ábrázolja, 89 mm magas, aranyozott bronzból készült kisplasztikája, 255 mm magas, 40 mm átmérőjű rézhenger talapzaton áll, amelynek felső része aranyozott, alsó része pedig ezüstözött.
Kossuth-díj 2024 – kik nyertek
Magyarország frissen beiktatott köztársasági elnöke, Sulyok Tamás, a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket. Az eseményen kiosztották a 2024-es Kossuth-díjakat, beleértve a Kossuth-nagydíjat is. Íme a díjazottak listája:
· 2024 Kossuth-nagydíjas: Eötvös Péter, a magyar klasszikus zene és az operairodalom kiemelkedő alkotója, több műfajban tevékenykedő zeneszerző, karmester, zenepedagógus.
· Kossuth-díjasok 2024:
Þ Bretz Gábor: Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, kiemelkedő nemzetközi és hazai operaéletben való részvételéért.
Þ Cakó Ferenc: grafikusművész, animációsfilm-rendező, kiváló művész, homokanimációs filmjeivel és színházi előadásaival gazdagítja a magyar kultúrát.
Þ Leslie Mandoki: zenész, zenei producer, a Mandoki Soulmates és a Red Rock Stúdiók alapítója, tulajdonos vezetője, több műfajban való maradandó alkotásaiért.
Þ Salamin Ferenc: Ybl Miklós-díjas építész, organikus-regionális építészeti alkotásaiért.
Þ Szőcs Miklós Tui: Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, faalkotásai mély spiritualitásukkal tükrözik a magyar művészetet.
Þ Takács-Nagy Gábor: Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester, magyar klasszikus zenét gazdagító előadói és karmesteri tevékenységéért.
Þ Tolcsvay László: Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, a magyar zenekultúrát formáló munkájáért.
Þ Trill Zsolt: Jászai Mari-díjas színművész, színházi és filmszínészi munkásságáért.
Þ Vashegyi György: Liszt Ferenc-díjas karmester, régizene területén végzett kiemelkedő művészi tevékenységéért.
Þ Visky András: József Attila-díjas író, dramaturg, „Kitelepítés” című regényének erőteljes üzenetéért.
Þ Zs. Vincze Zsuzsanna: Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, a magyar néptáncművészet újraértelmezéséért.
· Megosztott Kossuth-díj: a Misztrál együttes tagjai, Heigl László, Heinczinger Miklós, Pusztai Gábor, Tóbisz Tinelli Tamás, Török Máté: Liszt Ferenc-díjas előadóművészek, versek megzenésítéséért (https://index.hu/kultur/2024/03/16/magyar-szinhazi-tarsasag-allami-kituntetesek-muveszek-kossuth-dij/).
· A Kossuth-díj pénzjutalma: az adómentes jutalom nagysága az évek során többször változott. Kezdetben 20 ezer forint volt, majd emelkedett 50 ezer, 100 ezer és 200 ezer forintra. 2013 óta a jutalom összege a nettó átlagkereset hatszorosa, plusz felkerekítéssel. 2023-ban ez 379 800 forint volt. A 2024-es Kossuth-díjjal járó pénzjutalom így 28,8 millió forintra emelkedett, míg a Kossuth-nagydíj jutalma ennek kétszerese, tehát 57,6 millió forint. Megosztott díj esetén a kitüntetettek személyenként a díjjal járó összeg felére jogosultak.
Ez az évfordulós ünnepség különleges alkalmat jelentett a magyar kultúra és művészet elismerésére. A díjazottak sokféle területről származnak, így bizonyítva Magyarország gazdag kulturális és művészeti sokszínűségét. Az állami elismerések odaítélése mindig fontos esemény a nemzet életében, különösen amikor a kitüntetettek ilyen sokrétű és kimagasló teljesítményeket nyújtanak a művészet és a kultúra terén.
Összefoglaló
A Kossuth-díj, Magyarország egyik legrangosabb állami kitüntetése, a magyar kultúra és művészet kiemelkedő alakjait ismeri el. Alapítása 1948-ra nyúlik vissza, azóta évente, a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából adják át. A díj nevét Lajos Kossuthról, a 19. századi szabadságharc és forradalom kiemelkedő alakjáról kapta.
A Kossuth-díj nem csak egy elismerés a kiválóságért; jelentőségét abban is mutatja, hogy összeköti a múltat a jövővel, emlékeztetve a nemzetet arra, hogy a kultúra és művészet mindig fontos szerepet játszott a magyar történelemben és identitásban. A díjazottak személyes elérhetőségei és munkásságaik inspirálják az új generációkat, és erősítik a nemzeti öntudatot és büszkeséget. A díj emellett a nemzetközi porondon is növeli Magyarország kulturális presztízsét.
Tekintettel arra, hogy a Kossuth-díj már több mint hét évtizede elismeri és ünnepli a magyar kreativitást és innovációt, várhatóan a 2025-ös díjátadó is izgalmas esemény lesz. Ahogy a világ és Magyarország is változik, a díjazottak személye és művészete is tükrözni fogja ezeket a változásokat. A digitális művészetek, új médiaformák és innovatív kulturális megnyilvánulások várhatóan nagyobb szerepet kapnak a jövő díjazottai között, ami a magyar kultúra dinamizmusát és alkalmazkodó képességét mutatja.
Összességében a Kossuth-díj a magyar művészeti és kulturális örökség megtartója és újítója marad, tükrözve a nemzet múltját, jelenét és jövőbeli aspirációit. A 2025-ös díjátadó és a következő évek kitüntetései bizonyára tovább erősítik ezt a hagyományt, és továbbra is kiemelik Magyarország kulturális életét a világ színpadán.
